Kondenzációs kazán füstgázelvezetése
Korábbi cikkünkben már részletesen írtunk arról, hogy milyen is a kondenzációs kazán működése. Folytatva a gondolatsort ezúttal azokat a kérdéseket szeretnénk megválaszolni, hogy milyen feltételeknek is kell, hogy megfeleljen a kondezációs kazán kémény, illetve, hogy hogyan kell elképzelnünk az égéstermék-elvezetést?
Miben is más a kondenzációs kazán füstgáz elvezetése, mint hagyományos társai?
Ahhoz, hogy ezt megértsük kezdjük először a kazán működéséből fakadó konkrét számadatokkal:
egy átlagos kondenzációs kazán óránként akár 2-3 m3 földgázt is fogyaszthat, ami óránként 3-4 liter gázkazán kondenzvíz keletkezését jelenti (1 m3 gáz elégetése során, ideális esetben akár 1,5 liter kondenzvíz is keletkezik).
Telepítésekor különösen fontos a gázkazán kondenzvíz elvezetés megfelelő kiépítése.
Minden kondenzációs kazán tartalmaz kondenzvíz szifont, amin keresztül a készülék szakszerűen beköthető a csatornahálózatba. Sokakban viszont azonnal felmerül a kérdés:
Nem károsítja-e a csatornahálózatot a belevezetett kondenzvíz?
Nos, az valóban igaz, hogy a keletkező kondenzátum enyhén savas kémhatású, de mivel a mennyisége csekély a háztartási szennyvízhez viszonyítva. Ezen kívül a csatornahálózatba egyébként is általában lúgos anyagok kerülnek, melyek semlegesítik azt. A szennyvíz-lefolyó csöveknél pedig ma már szinte kizárólag műanyag csöveket alkalmaznak, amelyek savállók, így azok károsodásától sem kell már tartani.
Károsítja a kazánt a savas kondenzvíz?
Természetesen a savas kémhatású kondenzvíz a kazán alkatrészeit is károsíthatná, éppen ezért a kondenzációs kazánok azon elemei, amelyek érintkezhetnek a kondenzátummal rozsdamentes acélból vagy megfelelő műanyagból készülnek. A válasz tehát: NEM.
Milyen is egy kondenzációs kazán kémény?
A kondenzációs kazán esetén az égéstermék elvezetés elve hasonló a hagyományos, turbó kazánok égéstermék elvezetéséhez, azaz a készülék füstgáz ventilátort tartalmaz, amely a célszerűen kialakított égéstermék elvezető rendszeren keresztül a külső térből szívja a friss levegőt és a füstgázt szintén a külső térbe juttatja.
A kis teljesítményű (40 kW teljesítmény alatti) kondenzációs gázkazánok füstgáz elvezető csonkja jellemzően 60/100 mm-es. Ez két koncentrikus csövet jelent, ahol a belső cső átmérője 60 mm, míg a külső cső átmérője 100 mm. Az égésterméket a belső csövön keresztül juttatjuk a külső térbe, az égéshez szükséges levegő pedig a két cső közötti részen áramlik a készülékhez.
A csővezetékek ellenállását a ventilátor által biztosított nyomás győzi le. A 60/100-as rendszer ellenállása viszonylag nagy, ezért hozzávetőleg 10 m-es ún. egyenértékű csőhosszig használható (a gyártók általában közlik a pontos értéket). Az egyenértékű csőhossz annyit jelent, hogy a rendszer idomainak (90°-os, 45°osiránytörés stb.) alaki ellenállást, az egyenes csövek súrlódási ellenállásával helyettesítjük. Ez egyszerűsíti a számolást.
Ha az előző 10 m-es füstgáz elvezetés- levegő bevezetés nem elegendő, akkor a 80/125 mm-es koncentrikus rendszer alkalmazása az egyik lehetséges megoldás. Ebben az esetben a a belső cső átmérője 80 mm, míg a külső cső átmérője 125 mm. Ennek a rendszernek az ellenállása lényegesen kisebb, mint a 60/100 rendszeré. Így az egyenértékű csőhossz kb. 25 m (gyártónként és kazántípusonként változhat). A gyakorlati használathoz szükséges egy 60/100-80/125 bővítőidom, hiszen a kazánok füstgáz elvezető csonkja továbbra is 60/100-as.
Végül pedig néhány gondolat a harmadik lehetséges füstgázelvezetési megoldásról, mely az ún. szétválasztott rendszer. Ekkor a füstgáz és a levegő nem két koncentrikus csövön, hanem két, egymástól független 80 mm átmérőjű csövön áramlik. Használata esetén a kazán füstgáz elvezető csonkjára egy szétválasztó idom kerül, mely a 60/100 mm-es koncentrikus csövet szétválasztja, az említett két 80 mm átmérőjű csőre. Ezzel a megoldással, akár 80m-es egyenértékű csőhossz is elérhető, azzal a megszorítással, hogy levegő oldalról ez maximum 15 m lehet.
(A példákban a BAXI kondenzációs gázkazánjaira és a velük együtt minősített BAXI füstgázelvezető rendszer adatait használtuk. Más gyártóknál az adatok mások lehetnek.)
Fontos, hogy nem használható ugyanaz a rendszer a kondenzációs kazánokhoz, mint a hagyományos kazánokhoz.
A hagyományos turbós kazánok égéstermék elvezető rendszere ún. Alu/Alu rendszer, ahol mindkét cső alumíniumból készült. A kondenzációs kazánok égéstermék elvezető rendszere azonban ún. Alu/Pps rendszer, ahol a külső cső alumíniumból készült, de a belső cső – amely a füstgázzal és a keletkező kondenzátummal érintkezik – egyfajta műanyagból, polipropilénből készült. Ez ellenáll az agresszív anyagoknak és mivel kondenzációs kazán esetén a maximális füstgáz hőmérséklet 80 °C, hőállósági problémák sem jelentkezhetnek.
Égéstermékelvezető rendszerek állami támogatással
Ne feledje, az idei évben még jogosult lehet állami hozzájárulásra fűtésrendszere korszerűsítéséhez. Sőt! Az Otthonfelújítási Támogatás keretein belül a kondenzációs kazán beüzemeléséhez szükséges égéstermék-elvezető rendszer elemei és a szabályzáshoz szükséges berendezések egyaránt megvásárolhatók.
Termékkínálatunkban az Ariston, Baxi, Bosch, Tricox, Saunier Duval és Vaillant márkák prémium minőségű égéstermékelvezető rendszereit vásárolhatja meg raktárról, azonnal (a lehető leggyorsabb szállítási idővel). Megbízható szakemberre van szüksége a felújításhoz? Vagy csak nem biztos a dolgában? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
